A választások előtti kampányok során a pártok illetve képviselőjelöltek ígéreteket, úgy is mondhatnám, üzleti ajánlatot tesznek a lakosság felé. A lakosság szavazataival jelzi, hogy ezen ajánlatokat elfogadja. Létrejött tehát egy szerződés.

A választások előtti kampányok során a pártok illetve képviselőjelöltek ígéreteket, úgy is mondhatnám, üzleti ajánlatot tesznek a lakosság felé. A lakosság szavazataival jelzi, hogy ezen ajánlatokat elfogadja. Létrejött tehát egy szerződés.

A magyar jogrend – s bizonyára a legtöbb külföldi is – ismeri a szóbeli szerződés fogalmát. A fenti eset ennél még jóval több, hiszen az ígéretek élőszóban nagy hallgatóság előtt, a különféle hírcsatornákon keresztül nyilvánosan hangzanak el, illetve kerülnek leírásra. Másfelől a szavazatok összeszámlálása után az eredmény is kihirdetésre kerül. A győztesek elég egyértelműen erre hivatkoznak, mint jogalapra, megbízásukat illetően. Tehát a szerződés létrejötte nem tagadható le.

Rendszeresen tapasztalható ugyanakkor szerte a világon, hogy a kormányok nem, vagy legfeljebb részben teljesítik a választási ígéreteiket. Ezt a polgárjog szerződésszegésnek nevezi, s annak súlyától függően valamilyen, a szerződésszegőre nézve büntetéssel, s a másik félnek okozott károk kiegyenlítésével sújtja.

Úgy vélem, nyíltan kimondhatjuk, hogy – elődeihez hasonlóan —a jelenlegi magyar kormány szerződésszegő. Ott motoszkál bennem néhány kérdés:

A sorozatos szerződésszegés után érvényes-e még a szerződés?

A jóhiszemű nép hová fordulhat, hol perelheti a szerződésszegő felet?

Miképpen kaphatja meg kára ellenértékét?

Visszamenőlegesen meddig érvényesíthető a lakosság kárigénye?

Törvényesnek tekinthető-e egyáltalán a lakosság félrevezetése árán hatalomra került – mindenkori kormányzat és működése?

Van egy gyakran emlegetett, alkalmazott jogelv: A törvénytelenség nem alapoz meg jogot. Ennek mentén megkérdőjelezhető, hogy bármely, a lakossággal szerződést kötő, majd azt megszegő politikusok, politikai csoportosulások, jelesül a különféle kormányszervek által kötött egyéb szerződések, életbe léptetett törvények, rendeletek, egyéb intézkedések jogszerűek-e? S ha nem, büntethető-e bárki ezek be nem tartásáért?

Kíváncsian várom a jogban akár nálam járatosabbak véleménynyilvánítását! - Itt a 'Beszéljünk róla!' rovatban.